Hasznos baráti összejövetelek. - A társadalmi kapcsolatok ápolásáért való összejöveteleket akkor tesszük leghasznosabbá és legtanulságosabbá, ha azoknak szívében, akik összejönnek, Isten szeretete ég, amikor azért találkoznak, hogy Isten szavát illető gondolataikat kicseréljék, vagy átgondolják az ügyének előmenetelére szolgáló módszereket és jót tegyenek embertársaiknak. Amikor ez összejöveteleken a Szentlelket szívesen látott vendégnek tekintik, amikor semmi olyat nem mondanak vagy tesznek, hogy megszomorítanák, akkor Istent tisztelik, így az összegyűltek felüdülnek és megerősödnek.
Összejöveteleinket úgy irányítsuk és úgy viselkedjünk, hogy hazatérve otthonunkba, lelkiismeretünk mentes legyen Isten és ember megbántásától, abban a tudatban, hogy nem sebeztük vagy nem bántottuk meg azokat, akikkel együtt voltunk vagy nem tettünk rossz befolyást rájuk.
Jézus örömöt talált a kellemes társaságban. - Jézus minden formájában megfeddte az önző vágyak kielégítését, de természeténél fogva társaságkedvelő volt. Bármilyen rendű-rangú ember vendégszeretetét elfogadta. Ellátogatott gazdagokhoz és szegényekhez, műveltekhez és tanulatlanokhoz, és arra vágyott, hogy gondolataikat a mindennapi élet problémáiról a lelki, örök dolgok magasságába emelje. Sohasem engedett meg kicsapongást, viselkedésére nem vetett árnyékot világias könnyelműség. Kedvét lelte azonban az ártatlan, örömteli jelenetekben, és részvételével megszentelte a társas együttlétet. A zsidó esküvő mély benyomást keltő alkalom volt, amelynek öröme nem volt visszatetsző az Emberfiának... Jézus gondolataiban az esküvői szertartás öröme előremutatott arra a boldog napra, amikor menyasszonyát hazaviszi Atyja házába és a megváltottak a Megváltóval együtt ülnek le a Bárány menyegzői vacsorájához.Beszédének és magatartásának példája. - Amikor nyilvános szolgálatának kezdetén a farizeusok vagy vámszedők meghívták ebédre vagy vendégségbe, elfogadta a meghívást... Ez alkalmakon Krisztus irányította az asztali beszélgetést, és sok értékes tanítást adott. A jelenlevők hallgatták Őt; mert nem gyógyította-e meg betegeiket, nem vigasztalta-e megszomorodottjaikat, nem vette-e karjába gyermekeiket és nem áldotta-e meg őket? Magához vonzotta a vámszedőket, a bűnösöket, és amikor ajkait szólásra nyitotta, figyelmük reá irányult. Krisztus megtanította tanítványait, hogyan viselkedjenek a vallásos és nem-vallásos emberek társaságában. Példát mutatott arra, hogy amikor elmennek valamilyen nyilvános összejövetelre, nem szükséges, hogy valamit szóljanak. Beszélgetése határozottan különbözött attól, amit korábban hallott az efféle vendégségben. Minden szava az élet illata volt hallgatói számára, és ők feszülten figyeltek, mintha bizonyos célból sóvárogva hallgatnák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése