Mit játsszunk VII.

Mit játsszunk?

Vonzzátok megnyerő erővel az ifjakat. - Isten azt akarja, hogy minden otthon és minden gyülekezet meggyőző erőt gyakoroljon, hogy elvonja a gyermekeket a világi örömök csábításától és azoknak társaságától, akiknek befolyása romboló célzatú lenne. Igyekezzetek Jézusnak megnyerni az ifjúságot!

Mit játsszunk VI.

Mit játsszunk?

Hasznos baráti összejövetelek. - A társadalmi kapcsolatok ápolásáért való összejöveteleket akkor tesszük leghasznosabbá és legtanulságosabbá, ha azoknak szívében, akik összejönnek, Isten szeretete ég, amikor azért találkoznak, hogy Isten szavát illető gondolataikat kicseréljék, vagy átgondolják az ügyének előmenetelére szolgáló módszereket és jót tegyenek embertársaiknak. Amikor ez összejöveteleken a Szentlelket szívesen látott vendégnek tekintik, amikor semmi olyat nem mondanak vagy tesznek, hogy megszomorítanák, akkor Istent tisztelik, így az összegyűltek felüdülnek és megerősödnek.

Összejöveteleinket úgy irányítsuk és úgy viselkedjünk, hogy hazatérve otthonunkba, lelkiismeretünk mentes legyen Isten és ember megbántásától, abban a tudatban, hogy nem sebeztük vagy nem bántottuk meg azokat, akikkel együtt voltunk vagy nem tettünk rossz befolyást rájuk.

Jézus örömöt talált a kellemes társaságban. - Jézus minden formájában megfeddte az önző vágyak kielégítését, de természeténél fogva társaságkedvelő volt. Bármilyen rendű-rangú ember vendégszeretetét elfogadta. Ellátogatott gazdagokhoz és szegényekhez, műveltekhez és tanulatlanokhoz, és arra vágyott, hogy gondolataikat a mindennapi élet problémáiról a lelki, örök dolgok magasságába emelje. Sohasem engedett meg kicsapongást, viselkedésére nem vetett árnyékot világias könnyelműség. Kedvét lelte azonban az ártatlan, örömteli jelenetekben, és részvételével megszentelte a társas együttlétet. A zsidó esküvő mély benyomást keltő alkalom volt, amelynek öröme nem volt visszatetsző az Emberfiának... Jézus gondolataiban az esküvői szertartás öröme előremutatott arra a boldog napra, amikor menyasszonyát hazaviszi Atyja házába és a megváltottak a Megváltóval együtt ülnek le a Bárány menyegzői vacsorájához.

Beszédének és magatartásának példája. - Amikor nyilvános szolgálatának kezdetén a farizeusok vagy vámszedők meghívták ebédre vagy vendégségbe, elfogadta a meghívást... Ez alkalmakon Krisztus irányította az asztali beszélgetést, és sok értékes tanítást adott. A jelenlevők hallgatták Őt; mert nem gyógyította-e meg betegeiket, nem vigasztalta-e megszomorodottjaikat, nem vette-e karjába gyermekeiket és nem áldotta-e meg őket? Magához vonzotta a vámszedőket, a bűnösöket, és amikor ajkait szólásra nyitotta, figyelmük reá irányult. Krisztus megtanította tanítványait, hogyan viselkedjenek a vallásos és nem-vallásos emberek társaságában. Példát mutatott arra, hogy amikor elmennek valamilyen nyilvános összejövetelre, nem szükséges, hogy valamit szóljanak. Beszélgetése határozottan különbözött attól, amit korábban hallott az efféle vendégségben. Minden szava az élet illata volt hallgatói számára, és ők feszülten figyeltek, mintha bizonyos célból sóvárogva hallgatnák.

Mit játsszunk V.

Mit játsszunk?

Találjatok boldogságot a természet szépségében! - Ne gondoljátok, hogy Isten azt kívánja, adjatok fel mindent, aminek megtartása itt boldogságotokat szolgálja. Csupán azt kívánja, mondjatok le arról, ami nem szolgálná javatokat és boldogságotokat.



Az az Isten, aki az értékes fákat ültette és felruházta azokat gazdag lombozattal, s nekünk adta a pompás és szép színárnyalatú virágokat, akinek ügyes és gyönyörű művét látjuk a természet egész birodalmában, nem akar boldogtalannak látni minket; nem akarja, hogy rossz ízlésünk legyen és ne találjunk örömet e dolgokban. Szándéka az, hogy örüljünk azoknak. Azt akarja, legyünk boldogok a természet szépségében, amelyet teremtett számunkra.

Mit játsszunk? IV.

Mit játsszunk?

Családi kirándulások. - A városi és falusi családok barátkozzanak egymással, hagyják abba a munkát egy kis időre, ami testileg és szellemileg kimerítette őket, és menjenek vidékre tiszta tó mellé, vagy szép ligetbe, ahol gyönyörű a természet tája. Vigyenek magukkal egyszerű, egészséges ételeket, a legjobb gyümölcsöket és magvakat és terítsék meg asztalukat néhány fa árnyéka vagy az égbolt alatt. A séta, a testgyakorlat és a természet látványa serkenti étvágyukat és örülhetnek az étkezésnek, amit a király is megirigyelhet.

Ez alkalmakon a szülők és a gyermekek érezzék magukat menteseknek minden gondtól, munkától és tanácstalanságtól. A szülők váljanak gyermekekké gyermekeikkel és tegyenek mindent a lehető legkellemesebbé számukra. Szánják az egész napot üdülésre! A friss levegőn való testgyakorlat - azok számára, akik állandóan négy fal között ülő foglalkozásúak - nagyon egészséges. Mindenki, aki megteheti, érezze kötelességének az effajta életmód gyakorlását. Semmit sem veszítenek, hanem sokat nyernek. Új életkedvvel és bátorsággal térhetnek vissza foglalkozásukhoz, hogy buzgón végezzék munkájukat, és felkészüljenek a betegségekkel szembeni védekezésre.

Mit játsszunk? III.

Mit Játsszunk?

Amikor az élet nem volt bonyolult és mesterkélt. - Azoknak az embereknek az élete, akik Isten irányítása alatt álltak, ifjúkorukban nagyon egyszerű volt. A természet ölén éltek. A gyermekek részt vettek szüleik munkájában, és a természet kincstárának szépségeit és titkait szemlélhették. Az erdők és mezők csendjében elmélkedtek a magasztos igazságokról, amelyeket azután szent megbízatásként adtak tovább nemzedékről nemzedékre. Az ilyen nevelés faragott erős jellemű embereket.

Korunkban az élet mesterkéltté vált és az emberek elfajultak. Igaz, hogy nem térhetünk vissza a régi idők egyszerű szokásaihoz, de azért vehetünk tőlük olyan leckéket, amelyekből

megtanulhatjuk, hogyan tegyük üdülésünket a test-, az elme- és a lélek megújulásának időszakává.

Mit játsszunk? II.

Mit játsszunk?

Az atlétikai sportok kérdése.-A tanulóknak élénkítő testmozgásra van szükségük! Kevés rossztól kell jobban rettegnünk, mint a tétlenségtől és a céltalanságtól. Mégis a legtöbb atlétikai sport hatása olyan, hogy komoly aggodalmat okoz azoknak, akik szívükön viselik az ifjúság jólétét. A tanítók aggódva szemlélik e sportok befolyását a tanulók iskolai előmenetelére és későbbi életük alakulására. A sok időt lefoglaló játékok elvonják gondolataikat tanulmányuktól. Nem segítik az ifjúságot abban, hogy előkészüljenek az élet komoly gyakorlati munkájára. Befolyásuk nem teszi őket finommá, nagylelkűvé vagy igazán férfiassá.

Néhány népszerű szórakozás: a futball, a bokszolás, a durvaság iskolájává vált, mely ugyanolyan jellemvonásokat fejleszt ki, mint a régi római játékok. Az uralom szeretete, a puszta nyers erővel való büszkélkedés, az élet semmibe vétele, megdöbbentő mételyező befolyást gyakorol a fiatalságra.

Más atlétikai játékok, habár nem annyira durvák, szintén nem kevésbé kifogásolhatók, mivel túlzásba viszik azokat is. Fokozzák az ifjúságban az élvezetek és izgalmak szeretetét és így táplálják a hasznos munka iránti ellenszenvet, azt a hajlandóságot, hogy elkerüljék az élet gyakorlati kötelességét és felelősségét. Megsemmisítik az élet józan valóságai és csöndes örömei iránti szeretetüket. Ez megnyitja az ajtót a kicsapongás és törvénytelenség előtt minden borzalmas eredményével.

Mit játsszunk? I.

Mit játsszunk?

Ártatlan játékkal helyettesítsétek a bűnös dolgot. - A fiatalok nem lehetnek oly higgadtak és komolyak, mint a felnőttek. A gyermekek sem lehetnek oly megfontoltak, mint az apák. Miközben elítéljük a bűnös szórakozásokat - amit helyesen teszünk -, a szülők, a tanítók és a gyámok gondoskodjanak azok helyett ártatlan örömökről, amelyek nem mételyezik vagy rontják az erkölcsöt. Ne kössétek a fiatalokat merev szabályokhoz és olyan korlátozásokhoz, amelyek arra késztetik őket, hogy elnyomottaknak érezzék magukat, majd kitörve, a balgaság és pusztulás ösvényeire rohanjanak. Tartsátok az irányítás gyeplőjét szilárd, kedves, megfontolt kézzel! Irányítsátok gondolkodásukat és célkitűzésüket olyan gyengéden, bölcsen és szeretetteljesen, hogy mégis tudják, javukat tartjátok szem előtt.


Vannak olyan szórakozások - tánc, kártya, sakk, dámajáték stb. -, amelyeket nem helyeselhetünk, mert a menny elítéli azokat. Az effajta szórakozások ajtót nyitnak a gonoszságnak. Céljuk nem áldásos, hanem izgató hatású, némelyeknél felkelti a szenvedélyt olyan játékok iránt, melyek a szerencsejátékhoz és kicsapongáshoz vezetnek. Minden ilyen játékot ítéljenek el a keresztények és teljesen ártatlannal helyettesítsék azt.

Miközben visszatartjuk gyermekeinket a világi örömöktől - melyek iránya a megrontás és félrevezetés -, gondoskodnunk kell ártatlan szórakozásról, hogy veszélytelen ösvényekre vezessük őket. Isten egyetlen gyermekének sincs szüksége szomorú vagy siralmas tapasztalatra. Az isteni parancsok és ígéretek azt mutatják, hogy az így van: "Az ő utai gyönyörűséges utak, és minden ösvényei: békesség" (Péld 3:17).

Amikor kerüljük a hamisat és mesterkéltet - a lóversenyt, a kártyázást, a lottót, a nyereményjátékokat, az italozást és dohányzást -, gondoskodnunk kell olyan örömforrásokról, amelyek tiszták, nemesek és felemelőek.

A vidék előnyei

"Tanács a városban lakónak. - Az lenne jó, ha félretennéd zavaró gondjaidat és nyugalmat találnál vidéken, ahol nem oly erős befolyás az ifjak erkölcsének megrontására. Az igaz, vidéken sem leszel teljesen mentes a bosszúságoktól és a zavaró gondoktól, de ott sok gonoszságot elkerülnél és bezárhatnád az ajtód a kísértések áradata előtt, melyek legyőzéssel fenyegetik gyermekeid értelmét. Nekik elfoglaltságra és azok változatosságára van szükségük. Otthonuk egyformasága ingerlékennyé és nyugtalanná teszi őket. Megszokják, hogy összevegyüljenek a városi gonosz gyerekekkel és így utcai nevelést kapnak..."

"A vidéki élet nagyon áldásos volna gyermekeid számára. A szabad levegőn folytatott tevékeny élet kifejlesztené testi és lelki egészségüket. Legyen kertjük, amit művelnek, amiben kedvüket lelik és hasznos elfoglaltságot találnak. A növények és virágok gondozása jobbítja ízlésüket és ítélőképességüket, miközben Isten hasznos és gyönyörűséges alkotásainak megismerése nemesítő és finomító befolyással van elméjükre, és a mindenek Alkotójához, Mesteréhez vezeti őket. "

Egy darab föld

"Egy darab földdel és kényelmes otthonnal. - A szülők kötelessége, hogy - amikor lehetséges - alapítsanak gyermekeiknek vidéken otthont. Királyok és királynők azok az apák és anyák, akiknek egy darab földjük és kényelmes otthonuk van. Ne tekintsétek lemondásnak, ha felhívást kaptok, hogy hagyjátok el a városokat és költözzetek vidékre. Ott gazdag áldás vár arra, aki megragadja azt."






"Gazdasági biztonsághoz járul hozzá. - Az Úr ismételten arra oktatott, hogy népünknek ki kell vinniük családjukat a városokból vidékre, ahol a maguk élelmét meg tudják termelni, mert a jövőben a vétel és eladás gondja nagyon meg fog nehezedni. Már most ügyelnünk kell a nekünk adott figyelmeztető tanításokra: Menjetek ki a városokból vidéki környezetbe, ahol nincsenek a házak összezsúfolva, ahol mentesek lehettek az ellenség támadásától."

Ellen G. White

A restség veszélyei

"A restség veszélyei. - Láttam, hogy a restségből sok bűn származott. A tevékeny kéznek és elmének nincs ideje arra, hogy minden kísértésre figyeljen, amit az ellenség sugall, azonban a tétlen kéz és agy mindig kész arra, hogy Sátán uralja. A kellőképpen nem foglalkoztatott elme helytelen dolgoknál időzik. A szülők tanítsák meg gyermekeiknek, hogy a restség bűn. Semmi sem vezet biztosabban a rosszra, mintha minden terhet leveszünk gyermekeinkről, átadjuk őket a kényelmes, céltalan életnek, a semmittevésnek, hogy elfoglalják magukat azzal, ami nekik tetszik. A gyermekek elméje fogékony, ezért ha nem foglalkoztatják jó és hasznos dolgokkal, akkor elkerülhetetlenül a rossz felé fordulnak. Miközben jogos és szükséges számukra a pihenés, dolgozni is meg kell tanítanunk őket, hogy rendszeresen fordítsanak időt a testi munkára, az olvasásra és a tanulásra. Ügyeljetek arra, hogy koruknak megfelelő elfoglaltságuk legyen, lássátok el őket hasznos és érdekes könyvekkel!

Az egyik legbiztosabb védelem az ifjú számára a hasznos elfoglaltság."

Ellen G. White

A helyesen tanított gyermek lehetőségei

"A helyesen tanított gyermek lehetőségei. - Isten látja a parányi emberkék minden lehetőségét. Látja, helyes tanítással a gyermek hatalom lesz a világban a jóra. Aggódó érdeklődéssel figyeli, vajon a szülők végrehajtják-e az Ő tervét, vagy elhibázott kedveskedésükkel elrontják szándékát és a gyermeket a jelen és örök romlásába dédelgetik. A gyámoltalan és látszólag jelentéktelen lények áldássá formálása a világ számára és Isten dicsőségére: nagy és magasztos munka. A szülők ne engedjék meg, hogy bármi közéjük és gyermekeik iránti kötelezettségük közé jöjjön."

Ellen G. White