2011/08/13

Egymás munkájának a megbecsülése, értékelése

A férj hazaér a munkából, és a három gyermekét pizsamában találja a kertben, a sárban hemperegve játszanak, körülöttük üres kekszes dobozok, chips-es zacsik, üdítős dobozok mindenhol szanaszét.

A feleség autójának az ajtaja tárva-nyitva, ahogy a kert bejárata is, a kutyának nyoma sincs.

Amikor belép a házba, még nagyobb rendetlenség fogadja. Egy csillár leszakadva törötten hever a földön,
a szőnyeg a falhoz gyűrve. A nappaliban a tv teljes hangerővel üvölt, és mindenhol szanaszéjjel ruhadarabok és játékok hevernek. A konyhában a mosogató dugig edényekkel, az asztalon és a tűzhelyen ételmaradékok, a hűtő ajtaja tárva-nyitva, a kutyakaja szétszórva a földön, egy törött pohár az asztal alatt, kis kupac homok az ajtó mögött...
Egyből rohan fel a lépcsőn (átgázolva a további játékokon, ruhadarabokon és egyéb akadályokon, aggódva keresi a feleségét, attól tartva, hogy valami baja esett. A hálószoba felé vezető úton észreveszi, hogy a fürdőszoba ajtaja alatt ömlik ki a víz a folyosóra, bent csurom víz minden, a WC-papír legöngyölítve, borotvahab és fogkrém van a tükörre kenve...

Most már rohan a hálószobába, felkészülve a legrosszabbra.

És a feleségét ott találja az ágyban...édesen összekucorodva könyvvel a kezében, aki észrevéve, hogy megjött, felnéz, és mosolyogva megkérdi tőle:

- Szia drágám, hogy telt a napod?

A férj dühösen nézi:

- De mi történt ma itt?

A feleség ártatlanul:

- Tudod, mikor hazajössz a munkából, meg szoktad kérdezni, hogy mit csinálok egész nap.

HÁT MA NEM CSINÁLTAM SEMMIT!!!